Prológus

Nem tartom magam különösebben különlegesnek, vagy szerencsésnek bár mások szemében annak tűnhetek mivel egy szigeten élek, ahol megszokott látvány az ember magas kaktusz és a vaskos pálmafa. Egy olyan országban ahol a helyiek nyelve a legtávolabbi mikro darabkájában sem hasonlít az anyanyelvemre, ahol az angol hivatalos nyelv, de szinte senkisem beszéli egy kisérettségizett szintjén. Ami sok tekintettben inkább közelebb van Afrikához, mint europához. Hogy mit keresek itt? Egyszerű Önmagam 

 Egykor Én voltam babilon leggazdagabb gyereke 

30. születésnapján az ember számot vet arról h ki ö és hová tart. Ha egy cigi erejéig is, de visszatekint az addigi életére a sikerek és kudarcok végeláthatatlan sorára.

Mint minden honfitársam én is életem nagyobb részét az iskolapadban ülve töltöttem nagyjából 20 évet. Persze mint legtöbben, amikor lehetett elmentem dolgozni nyáron, hogy legyen zsebpénzem, amit gyorsan elvertem sörre meg cigire, ahogy a felnőttek. Bár belegondola korában elkezdtem dolgozni vállalkozóként, amikor az amerikai katonák elhagyták az országot. A szüleim válása után Édesapámnak el kellett mennie más városba dolgozni, hogy legyen extra bevételünk és igy kifizetni a bíróság által meghatározott vagyonmegosztás összegét.

Első gondolat használjuk ki az adódó lehetőséget: vállalkozzunk egy kv árából

Gyakran egyedül maradtam 14 éves koromban logtam lent a ház elött azokkal a kevés számú sorstársaimmal, akik hozzám hasonlóan a lakótelepen tengették életüket. Ebben az idézőjeles szabadságban gyakran iszogattunk ócskábbnál is ócskább olcsó üveges borokat teszkós kólával szívtuk a fecskét és a helikont. Ehhez a nagyfiús élet stílushoz kell néminemű anyagi támogatás, amihez a szülöktől kapott bolti visszajárok és heti zsebpénzek nem igazán elegendőek még akkor, sem ha négyen dobjuk össze.

Amikor sebes szárnyakon beröppen életünkbe a lehetőség:

Az egyik srác bátya, aki valamilyen kapcsolatban volt a közeli reptéren konyhás szolgálatot teljesítő kissráccal egyik este megmutatta a szekrényének alsó fiókjában összegyűjtött kincseket két karton bontatlan fólia csomagolásban pihentető hustlert és penthouset amelyet az amcsi katonák csak úgy odaajándékoztak az angolul három szóval operáló konyhás fijúnak.
A történet ott kezdődik amikor hazaére összeguberáltam 200 forintot húszasokban, tízeskében és felvásároltam 4 et a doboz aljából. Tekintve hogy a felső példányok már ragadósak voltak a használattól.
Másnapi tesztelést követően megmutattam a suli tornatermében a többieknek új szerzeményeim.

Az osztály alfa hímje félhosszú hajú izmos magas srác egyből kitépte a kezemből és rövid tesztelésnek vette alá a közeli mellékhelységben, majd örömteli arccal vásárolta meg tőlem ezt a példányt a suli végeztével 100 forintért. Innen pedig nem volt megállás a hasznot visszaforgattam sarjadó vállalkozásomba és rövid idő alatt jelentős nyereségre tettem szert. Úgy hogy közben én is élveztem az extra jövedelem, közösségi élet nyújtotta előnyöket.  

Azt hiszem itt kezdődött el a vállalkozói szemléletem amely azóta is kiséri az életem.

Tanultam azóta építésznek közgazdásznak dolgoztam nagy magyarországi cégek értékesítőjeként,. Summa cum laude diplomáztam, voltam idegen országban hotel mindenes, takarító, hello miben segíthetek mekis srác majd később Manager egy nagy angliai üzletláncnál. stb.stb

Egy dolog biztos mindig úgy tekintettem a munkára legyen az bármi is (bármilyen szar is) , hogy ez egy eszköz, amely közelebb segít a céljaim eléréséhez, és a legfontosabb hogy MAGAMNAK dolgozom MAGAMÉRT.

Te kedves olvasó, aki végig szenvedted ezt a hosszúra nyújtott bevezető szerűséget, tarts velem a jövőben is , meg mutatom a világom  bizonyára Te is  találsz ott valami izgalmasat, hasznosat amelyet felhasználhatsz saját életed alakítása során . see u soon

Facebook: https://www.facebook.com/meinthezone

Instagram:@helloenzona